Semmi nem elég: Ukrajnának még több lőszerre, légvédelemre, kiképzett katonára van szüksége az EU főképviselője szerint
Kaja Kallas úgy véli, ha Európának nem sikerül elrettentő erővel hatnia, az veszélyes üzenetet küldhet az agresszoroknak.
Trócsányi László várható portfóliója pontosan egybeesik a hosszú távú magyar érdekekkel.
A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos lehet majd Trócsányi László – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke. Ugyan a jelölt tényleges megszavazásig
de a dolgok jelen állása szerint a magyar érdek úgy hasított keresztül Brüsszelen, mint kés a vajon. Mintha a lassan évtizedes konfliktusok és csatározások meg sem történtek volna a Bizottság és Budapest között.
Ne feledjük, 27 ország lobbizik és játszmázik egymással a szétaprózott bizottsági portfóliókért, amelyek között ugyan vannak némileg erősebbek és valamelyest gyengébbek is; de minden kézzel foghatóbb – vagyis értelmezhető befolyással és/vagy pénztömegek feletti rendelkezési joggal rendelkező – portfólió megszerzése igazi győzelem bármely ország számára. Ismert az is: sokszor egy kis ország kaphatja meg a legkomolyabb portfóliókat, a nagyok közötti kompromisszum eredményeként.
Ebben az elképesztően bonyolult játszmában az, hogy pont a magyar biztos kaphatja majd a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosi posztot, az igazi győzelem Budapest számára.
Az unortodox orbáni külpolitikának ugyanis egyik legvilágosabb, legközérthetőbb és legtámogathatóbb törekvése pont az, hogy az EU utolsó előszobájában, a Nyugat-Balkánon képviselje a magyar érdekeket és nyújtsa ki a magyar gazdaság és politikum csápjait e nálunk kevésbé fejlett országokban.
Ez az egyetlen közeli térség, ahol a nyugati és keleti nagyhatalmak szorításában hazánk némi saját mozgástérhez juthat, és okos partneri viszonyokkal kiegészítve minden fél számára gyümölcsöző együttműködéseket teremthet, az ipartól a bankvilágon át a mezőgazdaságig és számos más területig.
Budapest régóta és kitartóan képviseli azt az álláspontot, hogy a Nyugat-Balkán országainak is az európai közösségben a helye. Ez nem „csak” nemzeti önérdekünk – bár ezt az önérdeket büszkén lehet vállalni –, de ez az európai közösség érdeke is. Hiszen a Balkán kis országaiért olyan hatalmak állnak sorba, mint Oroszország, Törökország – vagy éppen Szaúd-Arábia. És nem utolsó sorban a bővítés a nyugat-balkáni országokban élő emberek érdeke is, akik pontosan azt szeretnék, mint minden más kelet-közép-európai ember: kiszámítható gyarapodásban és jól biztosított szabadságban élni egy elviselhető közösséget alkotó európai kontinensen.
Minél hamarabb sikerül felvenni a Nyugat-Balkán – megfelelő felkészültségű – országait az Európai Unióba, annál inkább el lehet kerülni, hogy a Kelet újra rátegye a mancsát a kontinens régi lőporos hordójára. Minél hamarabb az EU tagjaivá válnak, annál könnyebben tud a remélhetőleg tovább erősödő magyar gazdaság nyitni e piacok és új befektetési lehetőségeik felé.
És minél inkább Budapesten – vagy épp egy brüsszeli magyar biztoson keresztül – vezet az út az EU felé, az annál jobb lesz nekünk, magyaroknak is.
Szerbia remélhetőleg tartós színeváltozása mutatja, hogy
ami könnyíteni tudja a magyar kisebbségek helyzetét is.
Ukrajnáról nem is beszélve: ugyan keleti szomszédunk EU-csatlakozása inkább még csak sci-fi írók fantáziáját mozgathatja meg, de az, hogy most évekig egy magyar biztos is ott sürgölődik majd Ukrajna nyugati integrációs törekvései mellett, újabb ütőkártyát jelenthet majd Budapestnek a Kijevvel szembeni magyar érdekképviseletben.
Ismert az az euromese – és a papírra könnyen leírható szöveg –, hogy a biztosok csakis az Európai Bizottság érdekeit képviselik. A valóság ugyanakkor sokkal bonyolultabb ennél. A tény az: egy magyar uniós bővítési biztos jól jön az EU bővítéséért dolgozó Budapestnek és a hosszú távú magyar nemzeti érdeknek.
Talán még most is gőzölög a kávé a Karmelita Kolostor máris soka(ka)t látott teraszán.